| | Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
9.rész- A megoldás? |
|
2006.11.25. 13:05 |
|
– Oh, a miko és a mérgező kutyadémon – állapította meg, amint megérkeztünk.
Leengedtem a hátamról a könnyű (ezt örömmel konstatáltam) női testet és dühös tekintettel meredtem a szellemasszonyra. Sesshoumaru szemei szinte szikráztak, ahogy ő is rápillantott.
|
8.rész-Halandóbőrbe bújt szellem |
|
2006.11.25. 13:04 |
|
Furcsa volt megtanítanom rá, hogyan kell járni! Mivel olyan határozottan lépett, ezért inkább úgy tűnt, döcög.
|
7.rész -Haruka, a lélekfaló |
|
2006.11.25. 13:02 |
|
Másnap délben, ebéd után éppen egy hőforrás mellett vezetett el utunk, s képtelenek voltunk ellenállni a csábításnak, amit finoman meleg vize ígért nekünk; így Inuyashára bíztuk a leselkedős szerzetest, mi pedig visszamentünk, hogy megmártózzunk kicsit.
|
6.rész -Széttört lélek-szilánkok |
|
2006.11.25. 13:00 |
|
Alighogy felé fordultam, tekintetem megakadt a tükrön, mely még mindig halvány fehér fénnyel derengett. Öntudatlanul magam mögé söpörtem Rint, s szóltam neki, bújjon el, amíg vége nem lesz ennek az egésznek.
|
5.rész -Miért mindig én?! |
|
2006.11.25. 12:59 |
|
Minden hajnalban, reggeli előtt – ami igencsak megviselt –, valamint minden éjjel, vacsora után – ami pedig szegény gyomromat viselte meg leginkább, na meg, a „lustaság-izmaimat”– edzettünk.
|
4.rész- Egy miko ereje |
|
2006.11.25. 12:58 |
|
Harukana, a miko, aki befogadott engem, nagyon kedves volt. Az ő kunyhójában laktam és minden nap megtanított valami újra.
|
3.rész -Ékkőszilánk vadészat- de miért pont az enyémet akarja mindenki?! |
|
2006.11.25. 12:57 |
|
„Már meg se lepődöm.” forgattam meg a szememet, kissé nyugtalanul. Amióta elindultunk, ez már a harmadik démon ezen a napon, amelyik ránk támad – pontosítsunk: rám támad – az ékkőszilánkért. Pedig még dél sincsen!
|
2.rész -Jobb idők? |
|
2006.11.25. 12:55 |
|
Rúgtam, ütöttem, csíptem, sőt, haraptam is volna, ha lett volna rá esélyem, miközben tehetetlenül vergődtem fogva tartóm karjában. Fogalmam sem volt róla, ki kapott el zuhanás közben, csak el akartam kerülni tőle, minél messzebbre. Ha Inuyasha, akkor azért, ha Sesshoumaru, akkor azért, ha másvalaki, akkor pedig azért...
|
1.rész -Vissza a múltba |
|
2006.11.25. 12:52 |
|
Hogyan is éltem túl? Egyedül biztosan nem sikerült volna. De itt volt mellettem valaki mindvégig, aki segített nekem... ám, ha a kezdetek kezdetén azt jósolták volna nekem, hogy éppen ő fog megmenteni, az illetőt bolondnak tartottam volna, aki ezt a kijelentést teszi...
|
| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…